2011. szeptember 12., hétfő

Ki, vagy mi riogatja Leányfalu népét?

Most jutottam hozzá, hogy elolvassam a központi újságunkat. Amit eddig írtam, abból fakadt, ami a levegőben volt. Eszembe sem jutott, hogy végre egy vita részei lennének cikkeim.

Nem a hitellel van a baj. A tőkeszegény csak annak segítségével tudja távlati céljainak elérését előbbre hozni. A tőkével rendelkező számára pedig egy eszköz ahhoz, hogy mások számára is hozzon hasznot a nála parkoló pénz. Más kérdés, hogy a két piaci szereplő között kik, mennyit csapolnak le ebből az értékből. Elsősorban az adós zsebére.

A fedezetlen hitel a rossz. Amikor a kölcsönfelvevő csak hiszi, hogy vissza tudja fizetni, amit felvett. Ugyanakkor a gazdálkodásának ismérvei kockázatokat hordoznak magukban. Amikor a visszafizetés miatti kiszolgáltatottság elvonja erőit egyéb tervei, kötelezettségei teljesítésétől.

Mi a valószínűsége annak, hogy az 59 MFt köztartozást ez a stáb megfelelő időben behajtja? 1000 főnek küldtek ki felszólító levelet. Hiszen ez az ingatlantulajdonosok egyharmada (33 %)! Kemény intézkedés 19 személy ellen történt. Ez mindössze 2 %. Hol van jele annak, hogy kezelni tudják ezt a problémát?

Hivatkozunk vis-major finanszírozási problémákra? 2000-ben megírta Visnyovszki professzor (és továbbiak ezeken az oldalakon is, miután az illetékes elvtársaknál zátonyra futottak), hogy a vízelvezetés megoldása halaszthatatlan. de a településfejlesztésünk, amire nem kap állami pénzt, hagyományosan a szőnyeg alá söpri. A tavalyi nagy esőnél láttunk már nagyobbat és kitartóbbat is. Hogy most nagyobb kárt okozott? Objektív bizonyítéka annak, hogy rosszabb  állapotban vagyunk attól, mint amit eleink létrehoztak. Karbantartás nélkül minden leépül. Ha igazuk van a globális riogatóknak, a várható szélsőséges időjárás okozta károkat miből fogjuk orvosolni? Meddig hagyja magát pumpolni az állam?

Vannak jelek arra, hogy a Sorg-villa körül hiénák várják, mikor szorul meg az önkormányzat annyira, amikor kénytelen mélyen a realitás alatt megválni tőle. A gondozatlanságból származó állagromlás, és a kisstílű kiajánlási módszer (ami remélhetőleg ugyancsak a pénztelenségből fakad) is rájátszik erre a végkifejletre.

Amiből pedig kiindult a riadalom, az az, hogy az egyetlen jövedelemtermelő strandunkon is eleresztették a gyeplőt. Mit nekünk 2,5 MFt parkolóbevételtől elesni? Pedig a fővárosi példa az útfejlesztéshez pántlikázza. Beépítették a strandbelépő árába? Ki képes kimutatni, mennyivel lett ettől kisebb a vendégszám? Ami egyértelmű változás, hogy a korábban szokásos részletes gazdasági beszámoló néhány semmitmondó modattá zsugorodott a nyilvánosság felé. A rövid vesztességesség kinyilvánítás mellett elfelejtettek arról szólni, hogy ezen túlmenően mennyi pénzt adott át az önkormányzat tavaly a strand üzemeltetéséhez. Hogy a Kft és az önkormányzati vagyon nőtt vagy fogyott-e egy év alatt? Mennyi a karbantartási elmaradás?

Nagyon örülnék, ha a riogatásnak vélt szavaimat megbízható érvekkel cáfolnának. De igazán az lenne megnyugtató, ha olyan emberekre bíznának a fontos tennivalókat, akik a jószándék kinyilvánításán kívül tenni is képesek a problémák megoldásáért.

Tóth Béla 2011.09.13.

Egy sokat használt, régi vicc jut eszembe, ami érdekes lehet a fiataloknak.
Végre elkészült a szocializmus hajója, de sehogyan sem nem tudják elindítani. Szent Péter adott egy lehetőséget, hogy társadalmi érdekből, egy alkalommal, egy tanácsért vissza lehet hívni valakit a túlvilágról. Mivel nagy a baj, elveit félretéve a szovjet pártfőtitkár visszakéreti Lenint. Ő körbejár a hajón, mire az egyszercsak pöf-pöf, megindul. "Lenin elvtárs!" - kérik - " Többet nem találkozhatunk. Mond meg, mit csináltál, hogy legközelebb mi is tudjuk, mit kell tenni!" "Elvtársak! Nem a hangszórót kell bekapcsolni, hanem a motort."